Bontott cserépkályha

Sok ember fejében egyre világosabbá válik, hogy a jelenlegi árak mellett valamilyen költségkimélő fűtési módot kell találni, így általában szóba kerül a cserépkályha. No de milyet? -hangzik el a nagy kérdés, újat vagy bontottat? Pro és kontra:

Amit tudni kell az új kályhákról:

Az új kályhák mindig sokkal drágábbak, mint a használtak: itt számolni kell a tervezéssel, a szakvélemények kikérésével, az új csempék árával s a munkadíjakkal.
Az új kályha csak nekünk készül, a mi igényünk alapján: bizonyos korlátok között mozogva olyat kapunk, amilyet megálmodtunk mind formára, színre, stb.
Az új kályhát mi fogjuk elõször használni: nincs rajta sérülés, nem fűtöttek benne több évtizedig, a színei frissek.
Késõbbi elempótlás megoldható: a jelenlegi kályhacsempe ipar elég sematikus, egy-egy csempét több helyről is után tudunk rendelni ugyanazon színben.

Amit a bontott kályháról tudni kell:

-Sokkal olcsóbb mint az új: valaki valamikor régen már kifizette s használta/-ták, fajtától függően fizetünk érte.
-Esztétikailag nem mindig a legmegfelelõbb: a hosszú évek alatt érhették a kályha külső felületét erősebb fizikai behatások.
-Késõbbi elempótlás, nehézkes, vagy nem megoldható: a régi kályhacsempék javarészt egyediek, általában minden égetőnek megvolt a maga formája.
-Csak szétbontáskor válik el, hogy mit vettünk: a bontásig nem bizonyosodhatunk meg teljes mértékben, hogyan s mennyire fűtötték a kályhát, csak ekkor derül ki, milyen állapotban van valójában.

Mindenki döntse el magában, mik azok az érvek, amik igazán számítanak számára. De itt egy tipikus példa: költség hatékonyság miatt az emberek általában egy bontott kályhát építetnek, ami viszonylag jó állapotban van. Használják, fűtenek vele rendesen, majd jó pár év múltán -mikor már bőven kiszolgálta a bontott kályha az árát- egy új cserépkályhába fektetnek, amit legtöbbször már a következő generáció rakat újra.