Csempekandalló

Több tapasztalat is arról tanúskodik, hogy az ember építetett egy csempekandallót, és bizony semmivel sem fűt jobban mint egy hagyományos kandalló, nem tartja a meleget pedig csempével van körbeburkolva és elég drága volt. Nos, ha egy tűzteret körbeburkolunk kályhacsempével bizony nem sokat ér, csak esetleg jól néz ki. Ahhoz, hogy valami sokáig tartsa a meleget és gazdaságos is legyen vele fűteni, annak a fűtőeszköznek szerkezetében és tömegében is olyannak kell lennie, ami erre alkalmassá teszi ezen feladatok ellátására.

Erre sajnos nem igazán alkalmas a legtöbb csempekandalló:

1, A tűztér minimum egy 160-as csővel közvetlenül csatlakozik a kéménybe mindenféle füstjárat nélkül. Így az eltüzelt fánkkal a kéményt és a közvetlen környezetet fűtjük nagy erőkkel.

2, Egy kandalló tűztér max 150 kg. A csempeburkolat is kb 150-250 kg. Ez együtt kb 400 kg. Sok esetben a tűztér és a csempe között légrés található (az egyik legnagyobb hiba), azaz a tűztér és a csempefal közvetlenül nincsen egymáshoz építve. Mint a hőszigetelő ablakoknál a levegő szigetelőként működik ez esetben is. A tűztér melegét a csempe nem tudja maximálisan átvenni/magába szívni, de ideális esetben sem tudja sokáig tartani, hiszen tömege alig van, mögötte samottéglából álló szerkezet nem található.

Tehát eltüzelünk rengeteg fát, aminek a hőjének nagy részét kiengedjük a kéményen, a maradék hővel pedig egy légréssel szigetelt csempefalat fűtünk. Anyagi vonzata igen nagy tud lenni, hiszen: laikus vásárló megveszi a tűzteret, ami egy jó minőség esetén olyan 200 ezerbe kerül. Megveszi hozzá a csempét, ami szintén 200 ezer körül alakul (és amiből már külön fel lehetne építeni egy szép kályhát) és végén ezt a két dolgot egybeépítteti. Nem a legolcsóbb párosítás, de sajna általában ez történik.

Szerencsére manapság már eléggé előre haladott a technika és a kályhás iparban is egyre több olyan megoldás születik, amik jóval hatékonyabbá tudják tenni a csempekandallók működését.